Hy,Guys!
Bocsi hogy csak most hozom a részt de el voltam tiltva :///
Na de itt a rész :)))
4 komi után kövi:))))
XoXo Hope
YOO OLVASÁS
Bocsi hogy csak most hozom a részt de el voltam tiltva :///
Na de itt a rész :)))
4 komi után kövi:))))
XoXo Hope
YOO OLVASÁS
-Gyere ide te.-tárta szét a karjait Göndörke.Közelebb léptem hozzá s amilyen erősen csak tudtam magamhozszorítottam mintha az életem mulna rajta.
-Szeretlek.-suttogta.Ez a szó....miért létezik?Ha valakit szeretsz akkor bizonyítsd be hogy mennyire fontos neked és ne csak mondd neki hogy,"Szeretlek".Ezen gondolatmenetem végére sirni kezdtem.
-Mi a baj hercenőm?-kérdezte Hazz.
-Semmi.-mondtam mosolyogva.Igen mosolyogva ugyanis boldog voltam.Boldog mert rájöttem hogy Harry már bizonyította hogy szeret.Sőt még sirt is miattam.Sírt amikor valami bajom volt.Törődött velem.Ezen gondolatok után sírni kezdtem.Harry nyakába borultam és csak sirtam ès sirtam.
-Kicsim mi a baj?Kérlek ne sirj.Az nekem is fáj hogyha sirni látlak.-mondta Hazz remegő hangon.
-Harry...-kezdtem.
-Igen?-kérdezte.
-Szeretlek.-fejeztem be a mondatom.
-Én is szeretlek Hope mindennél jobban.-itt már Hazz is sirt.
-Harry terhes vagyok.-mondtam komolyan.
-Dehát még le se feküdtünk.-èrtetlenkedett.Már nem bírtam tovább.El röhögtem magam.Az a fej amivel engem bámult...Muszáj volt nevetnem.
-Tudom.-mondtam röhögve.
-Na menj a tudod hova.-mosolygott ő is.
-Harold gyere már és hagyd Horant aludni mert ha nem akkor ütök.-jött be Ewy.
-Niall felőlem nyugodtan aludhat.-rántott vállat Hazz.
-Hope szólj ráááááááá!-hisztizett Ew.
-Harold tényleg menned kell.-lökdöstem az ajtó felé.
-Jó.-hajtotta le fejét.Már majdnem a folyosón volt mikor csuklója után nyultam és visszarántottam.
-Mit szeretenél?-meredt rám perverz vigyorral.
-Hmmm.....mondjuk ezt.-mondtam és megcsókoltam Harryt.Kb 2perc után Ewy szakított meg minket ezen tevékenységünkben.
-Khmm.....zavarok?-lépett mellénk Ewelyn.
-IGEN!-mondtuk egyszerre Hazzal.
-Jooo bocs de tényleg indulnunk kéne.-nézett kiskutyaszemekkel Ewelynem.<3-<3
-Szeretlek.-mondta Hazz s távoztak.Visszaballagtam az ágyhoz s bebujtam a joo meleg takaró alá s pár perc mulva már aludtam is.
***Harry szemszöge***
..::Miután kijöttek Hopetól::..
-Srácok én nem merem itt hagyni.Valakinek itt kell lennie vele.-aggodalmaskodott Hani.
-Hanna minden rendben lessz vele.Erős a hugom.-nyugtatta a szőkét Niall.
-Én nem fogom itt hagyni.Vele maradok itt a Mullingari korházban.-szállt be Zayn is.3perc alatt akkora veszekedés lett abbol hogy ki maradjon itt hogy az egész korház tőlűnk zengett.Nem birtam tovább.Felpattantam s kirohantam az épület elé.Az idegesítő biztonsági őr szerű emberke ott szobrozott.Odatipegtem hozzá s szembeálltam vele.
-Megkaphatnám a kocsikulcsom?-meredtem rá.Ő csak bólintott s a kezembe nyomta az említett tárgyat.Bepattantam a kocsimba s meg sem álltam a régi Horan házig.Leállítottam a motort.Kipattantam a járgányombol s az ajtó felé vettem az irányt.Csak kilinccsel colt bezárva.Gondolom Hope annyira ideges volt hogy elfelejtette visszazárni vagy nem tudom.Beléptem az ajtón s egyenesen szerelmem volt szobája felé vettem az irányt.Beléptem az én kis hercegnőm birodalmába.Lehuppantam az ágyra s 3perc mulva már aludtam is.
~Álom~
«Hopal álmodtam.Nagy hülyeség volt az egész az elején.Egy réten fogócskáztunk.Hopeon gyönyörű,fehér hosszú ruha volt.Naplemente volt.Gyönyörű volt.A haja a csodás imádnivaló szőke helyett most átvett egy kissé barnás színárnyalatot.
Gyönyörűbb volt mint valaha.Csak futottunk és nevettünk.Egyszercsak egy férfi rohant oda Hopehoz és fejbelőtte egy 9mm-essel.Hope összeesett.Próbáltam segíteni neki de nem tudtam mozdulni.Ordítani tudtam volna de nem jött ki hang a torkomon.Perceken belül egy árnyék közeledett felém.Csiga lassúságban haladt.Már majdnem előttem volt de ekkor hirtelen Hope felé fordult.Elkezdett felé rohanni.Mikor szerelmem mellé ért leguggolt mellé és motyogott neki valamit.Miután az ismeretlen lány felállt szerelmem mellől,csak állt egyhelyben.Percekig állt ott mikor Hope egyszercsak megmoccant s szép lassan felállt.Oda állt a lány elé s megölelte.Semmit sem értettem.Hope elindult felém.Mikor ideért letérdelt elém.Csak ekkor vettem észre hogy a szája össze van varrva.Sírt.De nem azokkal a "fáj és ezért sírok" hanem amolyan "muszály sírnom pedig nem akarok" könnyekkel.Szörnyű volt így látni.Lecsuktam a szemem s bróbáltam nem Hopera nèzni.Fájt látni ahogy sír.És fájt látni a száját ami össze volt varrva.Percekig csukva volt a szemem.Már majdnem elaludtam mikor valaki kegyetlen hangossággal sirni kezdett.Kinyitottam a szemem.Nem a réten voltam.Egy korházban.A doki egy aprócska kisbabát tartott a kezében.A pici rettentően hasonlított Hopera.Rápillantottam az anyukára s ekkor minden világos lett.Hope a kisbaba édesanyja.De ki az apa?
-Mr.Styles kérem jöjjön ide.-mondta az orvos de még véletlenül se nézett rám.Elindultam felé.Mikor mellé értem a kezembe adta az aprócska babát.
-Gratulálok Mr.&Mrs.Styles.Egy csodás kislányuk született.-mondta a doki.Lehetett hallani az elismerést a hangjában.Egy pillanat.Mr.&Mrs.Styles?Ekkor lett világos minden.Hogy miért volt Hope esküvői ruhában a réten.Odamentem Hopehoz.Rápillantottam szerelmem arcára.Sírt.S ekkor megláttam a halántékán egy sebet.Eszembejutott a rét amikor fejen lőtték.Rápillantottam a szájára amin ugyanúgy látszottak a hegek az összevarrás miatt.Odaadtam neki a lányunkat.
-Mi legyen a neve?-mosolygott rám.
-Faith.-mondtam egyszerűen.
-Gyönyörű név.Faith Styles.-nevetett szerelmem....»
-Szeretlek.-suttogta.Ez a szó....miért létezik?Ha valakit szeretsz akkor bizonyítsd be hogy mennyire fontos neked és ne csak mondd neki hogy,"Szeretlek".Ezen gondolatmenetem végére sirni kezdtem.
-Mi a baj hercenőm?-kérdezte Hazz.
-Semmi.-mondtam mosolyogva.Igen mosolyogva ugyanis boldog voltam.Boldog mert rájöttem hogy Harry már bizonyította hogy szeret.Sőt még sirt is miattam.Sírt amikor valami bajom volt.Törődött velem.Ezen gondolatok után sírni kezdtem.Harry nyakába borultam és csak sirtam ès sirtam.
-Kicsim mi a baj?Kérlek ne sirj.Az nekem is fáj hogyha sirni látlak.-mondta Hazz remegő hangon.
-Harry...-kezdtem.
-Igen?-kérdezte.
-Szeretlek.-fejeztem be a mondatom.
-Én is szeretlek Hope mindennél jobban.-itt már Hazz is sirt.
-Harry terhes vagyok.-mondtam komolyan.
-Dehát még le se feküdtünk.-èrtetlenkedett.Már nem bírtam tovább.El röhögtem magam.Az a fej amivel engem bámult...Muszáj volt nevetnem.
-Tudom.-mondtam röhögve.
-Na menj a tudod hova.-mosolygott ő is.
-Harold gyere már és hagyd Horant aludni mert ha nem akkor ütök.-jött be Ewy.
-Niall felőlem nyugodtan aludhat.-rántott vállat Hazz.
-Hope szólj ráááááááá!-hisztizett Ew.
-Harold tényleg menned kell.-lökdöstem az ajtó felé.
-Jó.-hajtotta le fejét.Már majdnem a folyosón volt mikor csuklója után nyultam és visszarántottam.
-Mit szeretenél?-meredt rám perverz vigyorral.
-Hmmm.....mondjuk ezt.-mondtam és megcsókoltam Harryt.Kb 2perc után Ewy szakított meg minket ezen tevékenységünkben.
-Khmm.....zavarok?-lépett mellénk Ewelyn.
-IGEN!-mondtuk egyszerre Hazzal.
-Jooo bocs de tényleg indulnunk kéne.-nézett kiskutyaszemekkel Ewelynem.<3-<3
-Szeretlek.-mondta Hazz s távoztak.Visszaballagtam az ágyhoz s bebujtam a joo meleg takaró alá s pár perc mulva már aludtam is.
***Harry szemszöge***
..::Miután kijöttek Hopetól::..
-Srácok én nem merem itt hagyni.Valakinek itt kell lennie vele.-aggodalmaskodott Hani.
-Hanna minden rendben lessz vele.Erős a hugom.-nyugtatta a szőkét Niall.
-Én nem fogom itt hagyni.Vele maradok itt a Mullingari korházban.-szállt be Zayn is.3perc alatt akkora veszekedés lett abbol hogy ki maradjon itt hogy az egész korház tőlűnk zengett.Nem birtam tovább.Felpattantam s kirohantam az épület elé.Az idegesítő biztonsági őr szerű emberke ott szobrozott.Odatipegtem hozzá s szembeálltam vele.
-Megkaphatnám a kocsikulcsom?-meredtem rá.Ő csak bólintott s a kezembe nyomta az említett tárgyat.Bepattantam a kocsimba s meg sem álltam a régi Horan házig.Leállítottam a motort.Kipattantam a járgányombol s az ajtó felé vettem az irányt.Csak kilinccsel colt bezárva.Gondolom Hope annyira ideges volt hogy elfelejtette visszazárni vagy nem tudom.Beléptem az ajtón s egyenesen szerelmem volt szobája felé vettem az irányt.Beléptem az én kis hercegnőm birodalmába.Lehuppantam az ágyra s 3perc mulva már aludtam is.
~Álom~
«Hopal álmodtam.Nagy hülyeség volt az egész az elején.Egy réten fogócskáztunk.Hopeon gyönyörű,fehér hosszú ruha volt.Naplemente volt.Gyönyörű volt.A haja a csodás imádnivaló szőke helyett most átvett egy kissé barnás színárnyalatot.
-Mr.Styles kérem jöjjön ide.-mondta az orvos de még véletlenül se nézett rám.Elindultam felé.Mikor mellé értem a kezembe adta az aprócska babát.
-Gratulálok Mr.&Mrs.Styles.Egy csodás kislányuk született.-mondta a doki.Lehetett hallani az elismerést a hangjában.Egy pillanat.Mr.&Mrs.Styles?Ekkor lett világos minden.Hogy miért volt Hope esküvői ruhában a réten.Odamentem Hopehoz.Rápillantottam szerelmem arcára.Sírt.S ekkor megláttam a halántékán egy sebet.Eszembejutott a rét amikor fejen lőtték.Rápillantottam a szájára amin ugyanúgy látszottak a hegek az összevarrás miatt.Odaadtam neki a lányunkat.
-Mi legyen a neve?-mosolygott rám.
-Faith.-mondtam egyszerűen.
-Gyönyörű név.Faith Styles.-nevetett szerelmem....»
3 megjegyzés:
Köviit minél hamarabb ha leheet!!!
na irjaad eletem<3
kovit <3
Megjegyzés küldése