23.rész

Sajnálom hogy csak ma raktam fel de nemrég fejeztem be a részt :(((
Ezen a héten nem nagyon fogok jelentkezni mert hétvégén versenyem lesz és napi 2 edzés mellett nem a legenergikusabb az ember és nagyon fáradt is vagyok mostanában a napi 4óra kemény edzés után(nem félreérteni).Na ami a kövi részt illeti,06.28-29 után lesz egy kis pihenő.Akkor megpróbálok 2-3 részt is felrakni mert utánna ORSZÁGOS BAJNOKSÁG(FUCK YEAAAAAH) és arra extrában kell gyakorolni de a 2-3 részes próbálkozáshoz ti is kelletek majd:)))
Na de nem is fecsérlem a szót.Itt a rész:))
Kövi 3komi után:)))
XoXo Hope



***Harry szemszöge***

Miután Hope hívott,mint egy őrült úgy rohantam a kocsimhoz.Gyorsan beültem s már száguldottam is Mullingar felé.Út közben felhívtan Niallt.Kihangosítottam.A 2. csörgés után felvette.
-Csá tessaaaaa mizu?-szólt bele.
-Hol vagytok?-kèrdeztem sírva.
-Tesa mi a baj?Te sirsz?Amúgy London Night-ban.Miért?-kérdezte.
-Menjetek haza.Mikor még Mullingarben éltetek volt olyan hely ahova Hope gyakran járt ha szomorú volt?-még mindig sirva.
-Igen volt a házunktol nem messze egy elhagyatott kis park ami az autópálya közelében van.De miért?Harry mi van a hugommal?-idegeskedett.
-Oké köszi a helyet és amilyen gyorsan csak tudtok gyertek oda.-mondtam s letettem a telefont.Megint hivtam Hopeot de nem vette fel.Nagyon megijedtem hogy lehet hogy.....nem az lehetetlen.Nem veszíthetem el.Az igaz hogy az én hülyeségem miatt van most ez de akkor is.Szeretem Hopeot.Mindennél és mindenkinél jobban.Már akkor is tetszett amikor a banda összeállt és Nialler bemutatta nekünk.Akkor is gyönyörű volt de most már felnőtt.Sokkal szebb és felnőttesebb lett de mégis megmaradt annak a kis vicces,szeleburdi,idióta,bolond és csodálatos lánynak.És ezt a csodát az életemből most lehet hogy végleg elveszíthetem.A hülyeségem miatt.Simán foghatnám Taylorra de tudom hogy az èn hibám.Vagyis inkább a management hibája.Igen a managementé.Mi Tayyel csak a szereplők vagyunk ebben a borzalmas színdarabbam amiben életem szerelme forog kockán.De mondjuk az tényleg hülyeség volt hogy visszacsókoltam Taylort.Utáltam magam emiatt.Ezek cikáztak a fejemben mikor elhaladtam a régi Horan ház előtt.Mentem s egyre csak lassítottam mikor megláttam a fekete Hummert egy tényleg nagyon rossz állapotban lévő park előtt.Kiszáltam a kocsibol és berohantam a parkba.Mikor megláttam Hopeot nagy kő esett le a szivemről de azon ki akadtam hogy egy srác karjaiban van.Odamentem a sráchoz.Látszott rajta hogy nem kevés pia benne van már.
-Bocs de te mit csinálsz?-kérdeztem.
-Beviszem a hulla házba.-mondta a srác.
-Nem viszed hulla házba.Én viszem korházba és mégmielőtt megkérdeznéd hogy ki vagyok én előre jelzem hogy én a pasija vagyok de várjunk csak.....miért kell hulla házba vinni?-meredtem a pasira.
-Mert nem él.-vàlaszolt.Ekkor a nyakánál lévő ütőeréhez nyúltam.
-Ez hülyeség még van pulzusa.Biztos csak elájult.-mondtam.Átvettem a srától s elindultam vele a kocsimhoz.Befektettem őt hátra én pedig beültem előre.Elhajtottam a park elől a srácot magam mögött hagyva.Azon gondolkodtam hogy miért ájult el.A kezét nem mertem megnézni.Tíz perc mulva beértünk a korházba.Kivettem Hopeot a kocsibol s indultam is befelé de egy őr az utunkba àllt.
-Elnézést uram.Az a maga autója?-kérdezte a kocsim felè mutatva.
-Igen.-mondtam unottan.
-Akkor kérem álljon àt máshova mert ott a mentők parkolnak.-mondta.
-Akkor itt a kocsikulcs és parkoljon át oda ahova maga gondolja ugyanis én most nem foglalkozom ezzel.Ha végzett a parkolással,keressen meg bent.Harry Styles vagyok de ha a recepción megkèrdezi hogy Hope Dorothy Horant hova vitték akkor engem ott talál.Majd várom bent a kocsikulcsommal.Viszlát.-indultam meg befelé.Egyből a recepcióhoz mentem.
-Jó estét.Miben segíthetek?-kérdezte mosolyogva a nő.
-Nem elég feltünő a lány a kezemben aki eszméletét vesztette?!?!?!?!?!?!?!?!-akadtam ki mire szegény recepciós megijedt.
-Bocs hogy élek és különben is az én kurva apámat ugye?!?!?-bátorodott fel.Erre fogtam magam s elindultam keresni egy orvost.A nőci még motyogott valamit de nem nagyon érdekelt.Csak mentem a folyosón reménykedve hogy szembejön egy doki.Pár perc után meg is érkezett egy orvos.
-Jó estét doktor úr.Azt szeretném kérdezni hogy...ömmm....hú...hát...ööööö...-dadogtam.
-Persze meg viszgálom a hölgyet.-bólintott.
-Köszönöm.-mondtam.
-Ide hozza be.-nyitotta ki egy korterem ajtaját.Bevittem s óvatosan letettem Hopeot az ágyra.
-Mi törtènt vele?-kérdezte a doki.
-Nèzze meg a kezét.Abbol szerintem rájön.Ès kérem mondja el nekem ha f-fe-felvágta a-az e-e-e-ereit.-dadogtam.A doki megnézte Hope csuklóját és nem mondott semmit csak elővett ködszert,fertőtlenítőt és mindent ami az ilyen sebkötözésekhez kell.Még mindig nem mertem megnézni Hope kezét de a kötözőanyagok miatt egy kicsit megijedtem.Annyira nagy és sok seb van a csuklóján hogy nem elég rá egy kis sebtapasz?Jó,hülye kérdés.Hülye vagyok.Miután az orvos bekötötte a kezét,a könyökhajlatánál megkereste a vénáját és beleszúrt egy tűt aminek a vége egy infúziós zacskóra volt kötve és volt egy másik zacsi is amiben vér volt.Abbol is lógott ki egy cső aminek a vège szintén egy tű volt ami Hope (nem bekötött) csuklójába szúródott.Borzalmas volt így látni életem szerelmét.
-Felvágta az ereit.Rettentően sok vért vesztett.Amúgy Ön hozzátartozó vagy csak rátalált?-kérdezte a doki.
-Ő a barátnőm.-válaszoltam.
-Értem.Amúgy egy hétig bent kell tartanunk megfigyelésen.

Ha minden jol megy akkor még ma este magához tér és ha esetleg a hölgy úgy gondolja,akkor a saját felelőségére kimehet ugyanis önök most mennek turnéra és gondolom hogy nem szeretné itt hagyni a barátnőjét.-mondta.
-Ö...ezt honnan tudja?-meredtem rá megdöbbenten.
-Tudja Mr.Styles,a lányom Directioner és van jegye a Mullingari koncertre.-mosolyodott el.Ahogy ezt hallottam én is halványan elmosolyodtam.Elővettem a zsebemből egy papirt és lefirkantottam egy aláírást.Odaadtam az orvosnak.
-A lányának küldöm.És köszönöm.-mondtam.A doki kiment én pedig leültem szerelmem mellé egy székre és megfogtam a kezét.Imádkoztam hogy adjon egy életjelet és akkor........