21.rész

Na itt a rész ahogy ígértem.
Tudom h rövid de most ez van.
Sorry :'(
Arra jutottam h megcsinálom a szereplőkről szóló fejit :))
3komi után kövi :))
Pux-Pux :*

***Harry szemszöge***
Az újságírók körénk gyűltek és össze-vissza kèrdezgették Hopeot.Látszott rajta hogy nem bírja a tömeget de az elején még csak kezdett elsápadni aztán egyszercsak összerogyott.
-Úristem Hope!-kaptam el zuhanás közben hogy legalább ne legyen nagyobb sérülèse.
-EZT MOST MUSZÁLY VOLT?!?KOMOLYAN NEM TUDNAK BÉKÉN HAGYNI MINKET?!?CSAK ÚGY SZÓLOK HOGY HA BÁRMI BAJA LESZ A HUGOMNAK AKI AZ EGYETLEN A CSALÁDOMBÓL AKI ÉL,AKKOR MINDANNYIUKAT LECSUKATOM!!!!-ordibált Niall.Én közben hívtam egy mentőt ami 5-10 percen belül meg is érkezett.
-Kérlek Niall hagy' menjek be vele én.Szeretnék beszélni vele.-kérleltem Niallert.
-Legyen.De vigyázz rá!-adta be a derekát. Bementem Hopeval a kórházba.A mentősök átemelték egy hordágyra s betolták a korházba.A kórtermébe érve már az orvos is mellettünk volt.
-Joo napot uram.Mi a hölgy neve és mi történt vele?-kèrdezte a doki.
-Hope Dorothy Horan és elájult.-mondtam mire az orvos furcsa és egyben kérdő tekintettel figyelt rám.
-Ön a hölgy hozzátartozója?-meredt rám.
-A barátja vagyok.-válaszoltam.
-Barátilag vagy.......-kezdett bele de közbe vágtam.
-Szerelmileg vagyis a pasija vagyok.De mostmár megvizsgálná Hopeot is vagy kihallgat?-emeltem fel a hangom.
-Elnézést Mr........-doki.
-Styles.-fejeztem be a mondatát.
-Várjunk csak.Maga nem annak a nyálas fiubandának,annak a Van Dájreksönnek a tagja?-kérdezte.
-De.Na mostmár foglalkozhatnánk a barátnőmmel?-kérdeztem ordítva.Ekkor lépteket hallottam és nyilt a korterem ajtaja.
-Apa minden rendben?-jött be az ajtón.....dobpergés.....Zack.
-TE MI A FRANCOT KERESEL ITT?-ordítottam rá.Megindultam felé de a doki lefogott.
-Az apámat.És te?-kérdezett vissza.
-Hope rosszullet és elájult ezért behozta a mentő én meg jöttem vele.-vàlaszoltam flegmán és leráztam magamról az orvos karjait amik visszatartottak.
-Megvizsgálom a hölgyet és utánna beszélhetnénk?-kérdezte a doki.
-Nekem nyolc csak vizsgálja már.-sürgettem.A vizsgálatok közben Hope mocorogni kezdett.
-Joo reggelt Hope.-mosolygott rá a doki.Kissé fura volt hogy tegezi de ő tudja.
-A...Alexander?Te....Te hogy kerülsz ide?-kérdezte Hope.
-Én vagyok az orvosod.-mosolygott mint kiderült Alexander.
-Harry mi történt?-fordult felém Hope.
-Hát oda gyültek körénk az újságírók.....-kezdtem bele de szerelmem közbevágott.
-Akkor onnantól kèrlek hogy elájultam.-kérte.
Elmeséltem neki az egészet.Hogy Niall ordibált az újságírókkal stb.
-És Zack mit keres itt?-meredt az említettre.
-Hát tudod....apám itt dolgozik.-dadogta Z.
-Hope holnap haza is mehetsz de estère bennt kell tartanunk megfigyelésre.-ecsetelte az orvos.
-Szuper.Èdes bennt maradsz velem?-meredt rám bociszemekkel.
-Persze.-simítottam meg karját.
-Ja és Mr.......-fordultam a doki felé.
-Hívj csak Alecandernek.-mondta.
-Oké.Miről szeretett volna beszélni?-kèrdeztem.
-Először is:tegezz hamár a keresztnevem hívsz.Másodszor pedig:azt lenne a kérdésem hogy......-ekkor megcsörrent a telefonom.
-Elnézét...egy pillanat.-mondam és felvettem a telefont.
-Szia Harry Paul vagyok.-hallottam meg Paul hangját a vonal másik végén.
-Szia miért hívtál?-kérdeztem.
-Hát tudod....bocsi hogy csak most szólok de az van hogy holnap hajnalban indul a magángép Amerikába,a turnéra.-mondta Paul.
-Hát ez mind szép és jó de én holnap maximum este fogok felszállni a kibaszott repülőre.-mondtam halál nyugodtan.
-Miért is?-hallattszott a kiváncsiság a hangjában.
-Azért mert Hopeot csak holnap engedik ki a korházból.-mondtam.
-Jajj az nem baj ugyanis nem jöhetnek a csajok.-erre rettentően dühös lettem.
-Hát jooo.......akkor én se megyek.-mondtam és lecsaptam a telefont.
-Mi most megyünk.Hope nyugodtan szólj ha kell valami.
-Ki volt az és miért lettél ilyen hirtelen ideges?-kérdezte aggódva Hope.
-Holnap hajnalban indulnak a srácok Amerikába turnézni.-mondtem és leültem az ágya mellett lévő székre.
-Mi az hogy mennek a srácok?Miért beszélsz úgy mintha te nem mennél?-meredt rám Hope.
-Azért mert ti nem jöhettek én meg nem hagylak itt azzal a tudattal hogy te ennek a Zacknek a közelében vagy.-mondtan.
-Harry....-kezdett bele.
-Nem Hope.Eldöntöttem.Ha te nem jöhetsz akkor én sem megyek.-mondtam ellentmondást nem tűrő hangon.Hope telefonja csörrent meg.Felvette.
-Szia.-Hope.
-Igen jool vagyok.-mosolygott.
-Várj egy kicsit.....-mondta s elemelte a telót a fülétől.
-Harry hanyas szobában vagyunk?-kérdezte mosolyogva.
-Várj egy picit.Megnézem.-mondtam s felálltam megnézni a szobaszámot.Visszamentem Hopehoz.
-183.-motyogtam.
-183.-mondta Hope a telefonba s utána eltátogott nekem egy "Köszönöm"-öt.
-Oké akkor itt várunk.Szia.-mondta s letette a telefont.
-Niall?Bejönnek?A srácok is?Ewy is?A csajok is?Mindenki?-kérdeztegettem.
-Igen,igen,igen,igen ès igen.-válaszolt minden kérdésemre.20 perc mulva Paul rontott be a szobába a többiekkel a nyomában.
-Sziasztok.-intettem feléjük.
-HAROLD EDWARD STYLES MI AZ HOGY TE NEM JÖSSZ TURNÉZNI????!!!!!!!!?????-ordibált Paul.
-Megmondtam hogyha Hope nem megy akkor én se.-mondtam durcásan.
-Mivan?A csajok nem jöhetnek?-kérdezték a srácok kórusban.
-Hát jah.-mondtam flegmán.
-Najooo akkor jöhetnek a csajok is nem érdekel de ha bármit le késtek miattuk akkor hazaküldöm őket.-adta be a derekát Paul.Erre mindenki elkezdett ugrálni örömében kivéve engem és Harryt.Ő csak ült mellettem és szorította a kezemet.
-Vége a látogatási időnek.-jött be Alexander.
-Hazz gyere.Majd holnap jövünk.-mondta Niall.Felálltam ès megcsókoltam Hopeot.Elindultam az ajtó felé de Alexander megállított.
-Harry te maradj.-mondta.
-Ez nem ér.Én vagyok a bátyja és mégis Göndörke marad?-kérdezte Niall felháborodva.
-Pontosan.Beszélnem kell vele.-védett a doki.
-Akkor holnap jövünk hugi.-adott Hope homlokára egy puszit Niall.
-Ewy kérlek pakoljatok össze nekem de hagyjatok kint egy pár rucit hogy azért tudjak válogatni.-mosolygott a csajokra Hope.
-Alap.-mondták a csajok egy ember ként.